Ég és föld között érzi jól magát
Egy majdnem kimondhatatlan nevű és mindenképp újdonság számba menő sportot űz az a huszonéves ajkai fiatalember, akinek nem kisebb célja van választott „szerelmével”, mint a világcsúcs meghódítása.
Németh Attila (Atesz) kétszeres arany-és háromszoros ezüstérmes mountainboardozó sokak számára veszélyes, mások szerint csodálatra-és irigylésre méltó hobbit űz, melyet már sikerült komoly magaslatokba is emelnie: sorra hozza el a sportág dobogós díjait. Trófeagyűjteménye máris szép, s ő igyekszik, hogy jelenlegi szekrénye, amely a relikviákat őrzi-rejti, ne legyen elegendő, s ha lehet, lecserélhesse egy extrém nagy üvegesre. Aminek csodájára járnak.
Ő maga szerény, szokványos, egyszerű kinézetű-és viselkedésű fiatalember, akiről, ha szembe jön az utcán, nem gondolnánk, hogy a „repülés” a szenvedélye.
Az egész egy tévés reklámmal kezdődött, jó pár évvel ezelőtt. Szerelem lett az első látásra. Olyannyira, hogy a szokatlan és kevesek által ismert sportág hazai úttörője lett Attilából, aki saját bevallása szerint 2005 óta ugrat, pörög, forog, mutatványozik a levegőben.
Munka utáni kikapcsolódásnak indult , de egyre inkább komolyodik Attila és a mountainboard közti kapcsolat. Naponta több órát edz, akrobatikus elemeit milliószor elképzeli-megcsinálja fejben, s csak a fejben kész koncepció után megy ki terepre, ahol is hosszú, kitartó, szívós munka után születik meg egy-egy csoda.
A mounatinboardozás bár nem igényel komoly sportos előéletet, nem kell hozzá semmilyen előképzettség, mégis számít a sportot űzők kitartására, fizikális-és lelki erejére, némi fanatizmussal spékelt ötletgazdagságára. Mert új elemek mindig kellenek, az új bravúrokra éhes sportolók és közönségük elkápráztatása nem kis feladat. Komoly kihívás, tulajdonképp a nap huszonnégy órájában. Hol terepen, hol fejben.
Az Amerikából 1997-ben indult sport hazánkban még gyerekcipőben jár, ezért is tartja elsődleges céljának Attila, hogy bevezesse a hazai sportolók-és sportrajongók világába. A magyarul hegyi deszkázásnak vagy terep gördeszkázásnak fordítható „újhullám” tehát nem is annyira új, mintsem inkább ismeretlen. Talán veszélyes mivolta és drágasága miatt. A veszély rész könnyen „orvosolható”: védőfelszerelésben javallott ugratni, pörögni, mutatványozni, így nem történhet komoly baj, sérülés. Ami a sport anyagi hátterét illeti: az első deszka borsos árú, ez tény. Viszont az is bizonyos, hogy hosszú ideig kiszolgálja „gazdáját”. Csupán több év eltelte után szorulhat némi tuningra, ha azt a használója feltétlen szükségesnek tartja. Tehát, ha hosszabb távon gondolkodik az ember, megtérül a befektetés.
Nos, Attilát az a bizonyos reklám indította, beszerezte a szükséges felszerelést ( a net nyújtotta vásárlási lehetőségeket kihasználva ma már mindenki számára elérhetők az „alapanyagok”-akár a deszka, akár a védőfelszerelés ), nagy lendülettel és komoly elszántsággal tanulmányozta a sport eddigi nagyjainak bravúrjait, elleste trükkjeiket, kicsit átdolgozva-bővítve a maga arcára formálta bravúrjaikat-megteremtve ezáltal egy speciális, „ateszes” stílust.
Az ajkai extrém sportpályán szokott gyakorolni, ott találkozott hasonló „repülő fanatistákkal”, akik aztán a nézőkből mára csapattagok lettek: Attila nem titkolt álma, hogy a mountainboardosokat egyesületbe tömöríti, a sportot megszeretteti az emberekkel, mert mint mondja: erőt, kitartást, akaratot ad a „röpködés”, a napi több órás edzés komoly egészségügyi előnyökkel jár (erősíti a fenék, a vádli a comb izmait, javítja az állóképességet, sőt bizonyítottan hozzájárul némi súlycsökkenéshez is ), ha a sportolók együtt-egymásért is edzenek és dolgoznak, komoly közösségteremtő ereje is van Attila elképzelésének, nem beszélve arról, hogy a ma gép elé szögezett, tartatlan ifjúságot ki lehet mozdítani, meg lehet mozgatni, ismét lehetne akár tömegsport jellege is a dolognak.
Érdekes, hogy ezt az első ránézésre fiús sportot sok lány is űzi, nem kevesen közülük profi szinten. Tehát nemre , életkorra való tekintet nélkül bárki választhatja, csak kitartás, idő, akarat és szorgalom kell hozzá. No, meg deszka, meg védőfelszerelés. És a szabadság szeretete.
Attila megfogalmazhatatlannak tartja az érzést, amikor ég és föld között lebegve megfeszül minden izma, szinte beleharap a levegőbe, összekacsint a madarakkal-és közben virtuóz módon mutat be lélegzet elállító elemeket. Önmaga és nézőközönsége számára. Nézők még kevesen vannak, de alakul a számuk, a fiatalok közt szájról szájra terjed ennek a régi-új sportnak az érdekessége,persze, sokat segít az is, hogy Attila és választott „szerelme” elérhető az internet segítségével is, elsősorban közösségi portálokon „szörfözve”, tehát a lehetőség akár adottnak is nevezhető ahhoz, hogy a mountainboardozók száma nőjön.
Természetes, hogy Attilát a családja félti, baráti is néha csak becsukott szemmel várják, míg a „felhők közül talajt fog”, de aki ismeri, tudja, ez élteti az ifjú sportolót. Manapság csak ez. Bár dolgozik, bár vannak barátok, jelen pillanatban a szinglik nem épp izgalmas és élvezetes hétköznapjait éli, de mint mondja, nehéz olyan lányt találni, aki elviseli ezt a „hóbortját”, aki nem félti halálra, aki engedve szereti. Mosolyogva jegyzi meg: talán két ugratás közt, egy mosolygós angyalt választ majd. Vagy az angyal őt. Mert egyszer minden bizonnyal elkel ez a szeretni való, csupa szív, csupa szorgalom fiatalember. Egyszer, valahol, ég és föld között…
VCZA
Cél: a gép elé szögezett, tartatlan ifjúság kimozdítása, a sport népszerűsítése…
„Azért választottam a mountainboardozást, mert ki akartam szakadni a város zajából a természetbe.” – Német Attila, Ajka, többszörös magyar freestyle bajnok
A „sportunk” pozitív mellékhatásai:
- jobb alak, izmos fenék és combok
(tapasztalat: 2 hét -5 kg 2 naponta 1 óra „edzéssel”)
- javítja az állóképességet és a kitartást
Ha kérdésed van, segítünk, keress minket bátran Facebook-on:
Németh Attila 2 arany és 3 ezüstérem (város: Ajka)
Szalai Ákos 1 bronzérem (város: Ajka)
